Miért ökológiai mumus az autóipar?

Ha lenne egy olyan számítógépes program amely képes lenne összeszámolni, hogy a

világban az elmúlt évtizedekben hány cikk, riport, elemzés, publicisztika szólt az autóipar

környezetszennyező mivoltáról, akkor valószínűleg egészen döbbenetes, több milliós

darabszám jönne ki.

Viszont ha ugyan ezt a globális számvetést elvégeznénk az energiaiparról, a húsiparról, a

bányaiparról és a légi közlekedésről valószínűleg összességében is csak e szám töredékét

kapnánk. Kétségtelen tehát, hogy környezetvédelem vonatkozásában a legtöbbet

"bántott" iparág az autóipar.

Ez azonban két okból is igazságtalan. Az egyikről viszonylag sok szó esik mostanában,

mégpedig arról, hogy az autógyártás és az autós közlekedés részaránya a globál

környezetterhelésben arányait tekintve nagyságrendekkel kisebb, például a fentebb felsorolt

iparágakénál. Ami viszont ennél sokkal fontosabb - és igazságtalanabb - , hogy azt a

legritkább esetben vizsgálják, hogy egy-egy iparág milyen mértékben, és milyen gyorsan

képes az átalakulásra, a változásra, a zöldülésre.

Ha azt mondjuk downsizing, hybrid technológia, katalizátor, részecskeszűrő, elektromos

hajtás, vagy éppen hidrogén üzemmód. Akkor csak néhányat emeltünk ki azokból a néhány

évtized alatt lezajlott, korszakos hatású ökológiai fejlesztésekből, amelyek szinte teljes

mértékben átformálták és a jövőben tovább alakítják az autóipart. Pontosabban az egyik

legfontosabb változás lényege éppen az, hogy sok, nagy gyártó ma már nem is szereti az

autógyártó kifejezést, sokkal inkább mobilitás szolgáltatónak tartják magukat.

És valóban, ha megnézzük például a Toyota és az Uber nagyszabású, közös, globális

terveit, kipróbáljuk a BMW és a Volkswagen elektromos rollereit, esetleg a Mercedes e-bike-

ját, vagy a Peugeot villanyrobogóját akkor számot vethetünk azzal az óriási ökológiai

változással, amivel az autóipar reagál a környezeti kihívásokra. Ráadásul úgy, hogy

termékeivel és megoldásaival divatot teremt a környezettudatosságnak, trendivé téve a

fenntartható mobilitást.

Csak az összehasonlítás kedvéért: ha csak ehhez hasonló mértékű és léptékű változások

zajlottak volna környezetvédelmi okokból az energia iparban, már réges régen csak

napenergiával termelnénk áramot.

Ha az autóiparhoz hasonlóan komolyan venné az élelmiszeripar az ökológiai kihívásokat,

mára a világ vegán módon élne, de a világ óceánjait járó súlyosan környezetszennyező óriás

tankereket is villanymotorok hajtanák, mint ahogy egy repülőgépen utazva sem

szennyeznénk a földet több tucatszor annyit, mint ugyan azon távon autóval közlekedve.

A diesel botrányon átesett autóiparnak ne lenne még ökológiai szempontból hova fejlődnie,

azért amikor beülünk egy hybrid, elektromos, vagy éppen egyszerűen csak kis fogyasztású

benzines, diesel autónkba, a bolygóért érzett aggodalom mellett az a jó érzés is eltölthet,

hogy az autóipar megértette az idők szavát és folyamatosan jó példával jár elől abban, hogy

miként lehet fejlődni, változni sőt akár teljes mértékben átalakulni bolygónk védelme

érdekében.